A lezárás 11. éve most kezdődött el.

A gyerekek a házifeladatukat írják az utcai világítás beszűrődő fényénél.

A villanyt lekapcsolták, mert nem tudtam a számlát fizetni. Nagyon nehéz pénzhez jutni. Futárnak nem vesznek fel, hatalmas a túljelentkezés. Az alanyi jogon járó szociális juttatásokra nem vagyok jogosult, mert a családomnak van saját tulajdona. Még.

A gyerekek csillagokról tanulnak. Azt kérdezik, hogy tényleg léteznek-e csillagok? Hát persze – mondom –, elég este kimenni a városból egy sötét helyre, ahol a lámpák fénye és a felhők nem takarják el őket, és felnézni az égre, koronaékszerekként csillognak. „De hiszen akkor megbüntetnek, ha este nem vagy otthon!” – válaszolják. „A tanítónéni mondta, hogy jelentsünk mindenkit a járvány-követő alkalmazással, akit karanténszegésen látunk, mert életeket mentünk vele. A görbét laposítani kell, tegnap is több mint százan meghaltak.” Igazuk van.

Ki ne látott volna már bankrablós filmet? Olyan népszerű zsáner, hogy külön kategória a filmeken belül, a maga archetipikus karakterivel, kliséivel. Ha valakit az átlagnál jobban érdekel a téma, mint például engem (részben a Payday 2 játék máig tartó hatása miatt), akkor amint szembejön vele ez a könyv, olvasólistájára veszi. Én is így tettem, mikor valamely internetes magazinban ajánlották ezt a könyvet, ódákat zengve róla, hogy milyen izgalmas eredeti téma (valóban az), ráadásul besztszeller is! Egymillió légy pedig – mint tudjuk – nem tévedhet!

Az routerem egy Mikrotik gyártmányú termék, és ezen van egy nagyon hasznos funkció: hangjelzéssel jelzi a bekapcsolás vagy újraindítás után a sikeres indulást, amikortól már elvárható a szolgáltatásinak helyes működése. Ez nagyon hasznos funkció olyan headless gépeken, amik a közvetlen környezetemben működnek. Ilyen az itthoni router mellett az itthoni NAS is. Mivel épp belakom az új gépet, amit erre a feladatra raktam össze, és most még viszonylag gyakran újra is indítom emiatt, így megcsináltam ezt a funkciót a NAS-ra is.

Újabban ismét többet használok Unixokat, most leggyakrabban Linuxot. Elengedhetetlen társam ebben a tmux terminál multiplexer. Gyakran használom bonyolultabb munkamenetek átlátásához, illetve arra, hogy hosszan futó feladatok egy hálózati problémát is túléljenek.

Amikor megbízható gépekhez csatlakozom, akkor az SSH Agent Forwardingot is használom, mert hasznos, és kényelmes funkció. Persze tisztában kell lenni a biztonsági kockázataival, és azt figyelembe véve szabad csak használni.

Amikor azonban egy új ssh kapcsolattal csatlakozunk egy géphez, és a tmux munkamenethez ismét csatlakozunk, azt vehetjük észre, hogy már nem működik az SSH Agent Forwarding. Ez azért van, mert az új kapcsolat új agent socketet csinált, amin keresztül a távoli ssh a helyi ssh agenttel tud kommunikálni, és a környezetben a korábbi socket elérése található.

Hosszú idő után nem a felhőben, hanem ismét a valódi vasak világában találkoztam régi ismerősömmel, a Linuxxal. Eljött az idő a rendkívül koros Intel Atom alapú házi szerverem ráncfelvarrására, és AMD Ryzen alapokra helyezésére. A régi idők emlékére először a Fedora Linux segítségével próbálom meg feléleszteni a gépet.

Titkosítsunk! Mit és miért?

Ha az ember valódi hardverre telepít, nem a felhőben virtualizálva dolgozik, akkor olyan problémákat kell megoldjon maga, amiket a felhőben már megoldottak a háttérben dolgozó szorgos kezek, és adottságként állnak rendelkezésre. Ilyen a bizalmas adatok hardware selejtezés utáni szivárgásának megakadályozása. Akinek kellett már félig haldokló lemezek szeméttel felülírásával vacakolnia mielőtt selejtezhette volna őket, már biztos elgondolkozott azon, hogy mi lenne ennek a hatékony megoldása. Van aki úthengerre, lángszóróra, vagy kalapácsra szavaz, de mint minden hardveres problémát, természetesen ezt is akad aki szoftver segítségével akarja megoldani: a lemez titkosításával.

… az üveghegyeken innen, de a bejelentésén sok évvel túl, hosszas hallgatáson is túl, ahol az inkumbens kartell az úr, a magyar mobiltelefon piacon a legkisebb fiú a DIGI lett a negyedik önálló mobiltelefon szolgáltató!

Ezzel a negyedik önálló mobilszolgáltatóvá vált, és remélhetőleg tartva magát agresszív árképzéséhez és tapasztalataim szerint jó minőségű szolgáltatásához végre némi versenyt hoz a legalábbis oligopol, de már-már kartell gyanús hazai mobilpiaci viszonyok közé.

Szolgáltatása egyelőre még nem ad akkora lefedettséget mint versenytársai, és még csak nyilvános tesztüzemben működik. A béta-tesztelésben minden DIGI előfizető (műholdas vagy kábeles TV vagy internet) részt vehet: az év végig ingyen kaphat legfeljebb 5 SIM kártyát előfizetése mellé, mellyel hálózaton belül ingyen, azon kívülre pedig nagyon kedvező árképzéssel telefonálhat, SMS-ezhet. Roaming nincs (még). További részleteket a DIGI oldalán, vagy például a HWSW oldalán lehet olvasni erről.

Mostanában sok weblap, alkalmazás témája sötét színű. Ez azonban néha több, mint puszta divathullám: nem csak az különféle ízlésekről szól ez, de az ergonómiáról is. Én is azok közé tartozok, akiknek este még minimális fényerőn is bántóan fényes tud lenni a világos alapon megjelenő felület vagy tartalom: számomra is kényelmi kérdés ez a funkció.

Mind az Android, mind a MacOS, mind a Windows aktuális verziói támogatják a világos és sötét témákat, esetenként a könnyű váltást is köztük, valamint az alkalmazások számára is felkínálják azt az információt, hogy azok a felhasználó számára neki tetsző felületet varázsolhassanak.

Öregecske laptopom nem cserélném fiatalabbra, úgyhogy arra jutottam, hogy gondjait másként próbálom orvosolni. Egy ütött-kopott ThinkPad X200-as szegényke, 4GB memóriával, 120GBos kis SSD-vel, puttonyos utángyártott akkupakkal.

Windows 10-el használom egy ideje, mérsékelt elégedettséggel:

• nincsenek hivatalos driverek, az ujjlenyomatolvasó DELL driverrel működik.
• az Intel 5300-as sorozatú WiFi kártya drivere szintén trükközéssel került fel. Sleep után nem mindig tud csatlakozni az AP-khez, bár a scan működik. Ekkor le kell tiltani a device managerben, ismét engedélyezni, és már működik is! AZ RF-Kill kapcsolóval letiltás, engedélyezés nem segít ezen.
• a Spectre javítások óta érezhetően lassú lett.
• a TrackPoint mozgásának dinamikája más, mint amit Linux, NetBSD alatt tapasztaltam korábban, és valahogy kényelmetlen. Középső gombos görgetés is kényelmetlenebb, nem működik UWP alapú “modern windows” alkalmazásokban. A Synaptics driver minősége egyszerűen rosszabb, mint amit *NIX-on tapasztaltam.

Melegedés

A gép mostanában ráadásul nagyon hamar felmelegedett, és elkezdett leszabályozni… Ki kellett hát tisztítani!

Még januárban nekiláttam a blog technikai alapjainak felfrissítésének:

• HUGO verzió frissítés,
• templatek egyszerűsítése,
• a CSS egyszerűsítése
• LESS helyett SASS a CSS generálásához (a HUGO ezt támogatja)

Részeredményeket értem el, van, ami jobb lett, illetve a design is javult, de félretettem, és azóta porosodott. Arra jutottam, hogy most nem fogok erre több időt szánni, hogy befejezzem, majd kisebb adagokban még igazgatok rajta. Ismét sok felhalmozódott mondandóm van, inkább azokat kéne világgá kürtölni.

Idén is olvasgattam, bár kevesebbet mint korábban. Főleg szórakoztató irodalmat – főként sci-fit – olvastam az elmúlt év során, munkába ingázás során illetve otthon amikor idén először, és egyetlen alkalommal lebetegedtem.

Sci-fi

Isaac Asimov - A halhatatlanság halála

Egy klasszikus Asimovtól 1955-ből. Eddig valahogy kimaradt. Később íródott mint az eredeti Alapítvány trilógia (1951, 1952, 1953), és azzal hasonló témát is dolgoz fel. Amíg az alapítvány történetekben a második alapítvány pszichohistórikusai a jövőt igyekeztek irányítani data science és telepátia segítségével szerintük a lehető legjobb optimalizálni, itt az időn kívül létező időutazó kaszt igyekszik az időbe beavatkozásokkal ugyanezt csinálni, de azon kívülről, a Halhatatlanság-ból. Alapvetően hasonló a történet, de a karakterek is nyersebbek, összecsapottabnak kidolgozatlanabbak tűnik az egész. Az biztos, hogy a kilúgozott irányított falanszterboldogság és stagnálás amit leír ugyan eleve antipatikus számomra, de az írás, a karakterek, az egész ezt fokozta.

Ma a számítógépem tápegységét szerelgettem (ventilátor csere), és nem kapcsolt be. Jó nagy … kulimászban vagyok, ötlött fel bennem. De mi is az a kulimász?

kulimász

főnév,

1. ragadós massza, kenőcs. Eredetei jelentése kocsikenőcs, a szekér tengelyének kenésére szolgáló zsír.
2. átvitt értelemben baj, kellemetlen helyzet. Például: Benne van a kulimászban

Szláv eredetű szó. Szerb-Horvát nyelvekben kolomaz, oroszul коломазь (kolomazʼ). Kocsizsírt jelent. A protoszláv kolo (“kerék”) + mâzь (“kenőcs”) tövekből származik.

A tápegység javítása amúgy sikeres volt, mindössze elfeledkeztem egy kábelkorbács alaplapra bekötéséről👏. Régen nem csináltam már ilyet. 😒

Kedvenc hobbi projektemen, a világ legjobb Praegustator-ján dolgozva eljutottam a pontra, hogy van némi kód, ami működés szerű jeleket produkál, úgyhogy a verziókövetés után ideje CI-t is csinálni neki.

GitLab CI

Mivel a projektet jelenleg a GitLab szolgáltatásában tárolom, gondoltam ideje kipróbálni a CI szolgáltatásuk is. Elégedett vagyok a szolgáltatásukkal, egész jól dokumentált, intuitív. Nekem elég az ingyenes csomagjuk is, mivel néhány havonta pár nap pár commitot foglalkozok csak a projekttel, de amúgy sem túl drága a szolgáltatásuk. Amúgy a TravisCI által meghonosított a git repository gyökérkönyvtárában levő, a kóddal együtt verziózott CI recept alapú megközelítést alkalmazzák, ami jelenleg a legjobb módszer szerintem a CI-ra. A vetélytársaikkal ellentétben azonban a privát repositorykra is elérhetőek a CI buildek, bőséges ingyenes beetetős build kapacitással. Ezen kívül build artifacteket is kezel a rendszer.

A minap hallottam, hogy valaki azt mondta: Még be kell menjek a RÖLTEXbe. Persze tudom, hogy a RÖLTEX az varráshoz szükséges segédanyagokat árul, de honnan is jött a cég neve?

Röltex

főnév,

1. Betűszó, a szocializmus alatt, 1950-ben alapított a RÖvidáru-LakásTEXtil Vállalat egy kiskereskedelmi lánc, és a nevében foglalt árucikkek kereskedelmével foglalkozik.

Jobban belegondolva nekem is be kellene mennem a röltexbe, elromlott a cipzár a kedvenc kabátomon.

Az idén eddig már kétszer sikerült túrázni eljutnom, ami még mindig fájóan kevés, de legalább több mint tavaly. Júliusban sikerült megismernem a festői szépségű Spartacus-ösvényt, aminek bejárását mindenkinek javaslom.

Könnyű túrát terveztünk, úgyhogy gépesítve terveztünk helyzeti energiát szerezni, melyet ereszkedéssel kinetikus energiává alakítva kevés fáradtsággal tudunk élményekre szert tenni. A szervezés olyan körülményesre sikeredett, hogy az eredeti bivakolás később kempingezéssé szelídült, majd miután az időjárás-jelentés okozta vaklárma okán pár héttel korábban lefújtunk egy alkalmat ekkor már a szemerkélő eső ellenére is elindultunk, igaz csak egy egynapos kiruccanásra.

Praegustator

Egy ideje elkezdtem egy régóta halogatott projektemen dolgozni. Ez egy olyan program lesz, ami gépi tanulás (jobban hangzik mint a statisztika 😉) segítségével fogja a híreket kategorizálni, előszűrni számomra. Legalábbis egyelőre ez a célom. Ezért lett a neve Praegustator.

Mivel még erősen fejlesztés alatt áll a program, és a feldolgozó csővezeték még sokat változhat, ezért a letöltött cikkeket mentem, hogy amennyiben módosítom a feldolgozó futószalagot, akkor meg tudjam ismételni a feldolgozást, és a modellt az új kimenet alapján újra tudjam tanítani.

Megérkezett a C# nyelv 7.2-es kiadása, amiről alig fél év késéssel én is értesültem!

Csodás funkciókkal, mint például public static async Task Main(){ /*...*/ } !

Ki is próbáltam működik is! Mit mondhatnék? I’m livin’ the dream!

Valójában az async Main a 7.1-es kiadás újdonsága, is de a 7.2-es is tartalmaz hasznos újdonságokat, például másolás nélküli struct érték átadást, ami gyorsíthat akár a kódunk sebességén, vagy a protected private láthatóságot, ami protected, vagy assembly private helyről láthatóvá tesz egy típust. Néha talán jól jöhet..

A maga idejében a Windows 95 felhasználó felülete forradalminak számított. Bár a korábbi grafikus felület koncepciókra épített, azokból számos ponton merített, mégis eredeti Microsoft termék, valódi kutatás-fejlesztés eredménye volt. A felület, mely oly nagy hatással volt a legtöbb azt követő grafikus felületre rengeteg felhasználói visszajelzés, kontrollcsoportos vizsgálat alapján született meg.

A Windows 95 jött, láttuk, és győzött. A Microsoft mai piaci helyzete – sikerei és kudarcai egyaránt – jelentős részben ennek a terméknek a sikerén alapulnak.

Ma egy hiba után nyomozva az adatbázis sémákat nézve tapasztalt kollégám felhördült, hogy miért használunk SQL kulcsszavakat táblanévként. Látva a több mint 800 szavas SQL kulcsszó listát (ami több implementáció specifikus részt is tartalmaz) azt mondtam, hogy ennyi szókinccsel már Londonban munkát lehet kapni. Brogrammer kolléga erre azt a kihívást intézte, hogy írjak motivációs levelet SQL nyelven.

Bár eredetileg úgy gondoltam, hogy 800 szó mosogatni elég csak, mégis inkább egy adatbázis adminisztrátori munkát pályáznék meg az OpenScale System International cégnél:

Nem vagyok egy multimédiás alkotásban járatos ember, ezért amikor egy videót szerettem volna közzétételhez megvágni, nem tudtam milyen szoftvert használjak. Spoiler alert: nem fogom megmutatni, mivel a művelet sikertelen lett, és töröltem az egészet a fenébe.

Visszatérve tehát a videószerkesztéshez: Mivel nem vagyok járatos a témában, ezért nem tudtam milyen szoftvert célszerű ehhez használni. Ha ilyen kérdés merül fel, van egy régi rossz beidegződésem: nyílt forrású szoftverrel próbálkozok először, mert mára többnyire elég jók (állítólag).

Történt a minap a munkahelyen, hogy egy kolléga valami nagyon régi kódot talált, amit nem nagyon értett, és dokumentációja sem volt, a következők hangzottak el:

– Mi ez a FooBar osztály a régi kódban?
– Az egy Hamur-API!

Ha már ilyen jól megfeleltem a kérdésére, gondoltam el is rakom későbbre.

ui.: Az idézetnek különösebb kapcsolódó üzenete nincs, csupán ez volt a legrövidebb törvény Hamurapitól, amit találtam.

Vége!

A Media-Player Classic - Home Cinema projekt 10 év után lehúzza a rolót utolsó kiadásával. A VLC mellett ez volt az a médialejátszó, ami Windows alatt a kodek-pakk mentes GPU gyorsított videó lejátszást elhozta, gyakorlatilag bármely formátumhoz.

Bármely projektet meghaladhat az idő, vagy mert már nincs igény rá többé, vagy mert kész van. Az MPC-HC kapcsán ez utóbbit lehetett érezni, a célját elérte: sikerült egy klasszikus Windows Media Player megjelenésű, de a motorháztető alatt modern lejátszót készíteni, ami megbízhatóan és gyorsan működött régóta. A médialejátszók körüli pezsgés elmúlt, ahogy a kapcsolódó technológiák jelentős része relatív könnyen használható, jó minőségű komponens lett, illetve sok feladatot készen megold az operációs rendszer illetve a GPU driver. Azzal pedig, hogy már nincs mit kijavítani, új fejlesztők sem csatlakoznak, a meglevők pedig érthetően belefáradnak, és igaziból nekik is jó ami van.

A zóna adagok már tudjuk, hogy a vonatok állomásokon rostokolásával vannak összefüggésben. Igen ám, de a rostokol szó vajon honnan származhat, merül fel az emberben? Bennem legalábbis felmerült munka közben a térképet böngészve tesztadatokhoz keresve komp viszonylatokat… Naívan ugyanis Rostock kikötőjére, hajókra, vesztegzárra asszociáltam először. Ezután azonban, mint mindig, hipotézisem ellenőrizendő a világháló szörfözésébe kezdtem, ottlapok sokaságát felkutatva a témában altavizslám segítségével.

rostokol

ige,

1. sokáig várakozik tétlenül valahol

A szó eredete azonban hiteles források 🤣 (gyakorikérdések, wiki) egybevágó véleménye szerint nem Rostok városának nevével függ össze. Valójában a Rasstag német szóból származik, ami pihenőnapot jelent. Ezzel ellentétben a város neve más eredettel bír:

Számtalan alkalommal találkoztam a zóna adag kifejezéssel a kisebb adag ételek kapcsán, főként kifőzdékben. Azt tudtam, hogy mit jelent, elég furcsa kérdés, úgyhogy szerintem joggal merül fel, hogy vajon mi lehet a kifejezés eredete? Számtalan magyarázatot olvastam az interneten, leghihetőbb pedig a következő volt:

Amikor még gőzmozdonyokkal vontatták a vasúti szerelvényeket a mozdonyok üzemeltetése körülményesebb volt, mint mostanában: az utakat meg kellett szakítani szén és víz vételezésére. A mozdonyok hatótávolsága szerint (is) voltak zónák kialakítva, és az állomások infrastruktúrája is ehhez igazodott. Amíg a vonat állt a feltöltés miatt, az utasok gyakran leszálltak a szerelvényről kinyújtózni, esetleg frissítőt magukhoz venni az restiben. A vendéglátósok felismerve a helyzetet elkezdtek kis adag készételt kínálni, amit az utasoknak a megállás alatt volt elég idejük elfogyasztani. Ezek lettek a zóna-adagok.

Egy életrajzi ihletésű írásban olvastam a handlé szót, magyarázat nélkül, így kénytelen voltam utánanézni mit is jelent.

handlé

főnév,

1. ószeres, régiségkereskedő, használtcikk kereskedő

Utánakeresve amúgy kedvenc öreg, világvége-váró, prepper bloggerem magyarázatát is megtaláltam a szó jelentéséről.

Frissítve: Deák Bill Gyula - A felszarvazottak balladája című dalát dobta a gép, és a dalban is többször elhangzik ez a mára avíttas szó.

UNIX shell környezetben megszoktam, hogy parancsok futásidejét könnyű mérni a time parancs segítségével. Mostanában azonban viszonylag sokat használok PowerShellt (sokkal többet mint basht), amikor pedig szükségem lett erre a tudásra, hirtelen elszégyelltem magam, hogy még ezt sem tudom megcsinálni PowerShell alatt.

A megoldás amúgy elég egyszerű: a Measure-Command parancs segítségével könyen mérhető egy script-blokk futásideje, a válasz ráadásul struktúrált (System.TimeSpan .Net típus, hisz PowerShell alatt vagyunk), nem igényel parzolást ha számolni akarunk vele.

Közhely, de rohan az idő. Elszáguldanak az évek, de visszatekintve valameddig még látjuk amit és akit hátrahagytunk.

A minap szóba kerültek a régi idők, a nyaralás Nagyapánál. Vicces, mert mások emlékei nyaralásukról nagyapjuknál eléggé hasonlóak voltak, amint a beszélgetésből kiderült. Séta a faluban, feladni a TOTÓt. Útközben persze a kocsmába be kell nézni, kicsit dumálni a cimborákkal. Egy kisfröccsöt kérek, meg egy golyórágó, vagy néha nyárifagyit (esetleg cigirágót) az unokáknak.

Bár a legutóbbi hackathonos írásom óta már más helyen lapátolom a hozzáadott értéket, de itt is szokás hasonló eseményeket szervezni. Itt tematikus, csapatépítő versenyeket szoktunk tartani időnként, amik szegről-végről a cég profilját érintik.

Mivel (többek közt) logisztikával (is) foglalkozunk, ezért volt a legutóbbi alkalommal egy raktár kirámolása a feladat egy robotot vezérelve. A feladatot Sokoban néven is ismerheti a kedves olvasó 😀.

A csapatok mindegyike szoftver-fejlesztő, matematikus, és projektvezető tagokból állt volna össze, ám távollét miatt a mi csapatunk matematikus nélkül maradt. Eleinte viccelődtünk is azzal, hogy előnyben is vagyunk, és mivel így a határidőkön belül egy solvert nem volt esélyünk elkészíteni, elkezdtük a jó öreg fake it till you make it módszerrel elkészteni a megoldásunkat. Mint kiderült, nekünk sikerült az első pályára elsőként megoldást készíteni, a többi csapat a matematikus tagok privát solverjeit, illetve egyéb off-the-shelf solvereket próbált adaptálni, míg mi leszámoltuk négyzetrácsos papíron a lépéseket, és bedrótoztuk a kódba. 😈 19-re lapot húztunk, és bejött!

Ahogy egykoron a Szovjetunióban voltak, úgy a mai Oroszországban is vannak úgynevezett zárt városok. Ezek a helyek többnyire nemzetbiztonsági megfontolásokból kerülnek ilyen besorolás alá, mivel valamilyen stratégiai jelentőségű tevékenység folyik itt: hadi-, nukleáris- vagy űripari kutatás-fejlesztés, gyártás. Nem börtönként kell tehát ezt elképzelni (a sztálini időkben ez rosszabb lehetett), hisz magasan képzett specialistákra van szükség ezekhez a tevékenységekhez, csupán külön engedély nélkül nem lehet sem beutazni, sem elutazni a városból.

Napközben eszembe jutott Kölcsey Ferenc Huszt című verse a ködbe vesző tanulmányaimból. Egy percre félre is tettem a munkát, és újraolvastam a verset:

Huszt

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Read More…

Kollégám, blokkcsénbela ajánlotta a Jalopy nevű játékot. A játék elég egyszerű: egy Trabant 601 Deluxe (a játékban az első űrhajós kutya és a Szovjetúnió dicsősége nyomán Laika 601 Deluxe) tulajdonosaként a rendszerváltás napjaiban kell autókázni a keleti blokk útjain. Mindenféle kalandokat lehet közben átélni, többnyire a Laika lerobbanása miatt, amiket a keleti blokk hiánygazdasága súlyosbít.

Mindez persze eléggé stilizáltan, nem túlbonyolítva. Szerintem a készítő jól eltalálta a retró/szocializmus-kritika/indie/játék arányokat. Van néhány város, köztük néhány úttal. Az autó néhány alkatészből áll, valamint négy kerekből. Ezek mind elromolhatnak. Az üzemanyag kifogyhat, ahogy a az ablakmosó folyadék is. Üzemanyag vagy karburátor nélkül nem mégy tovább, de légszűrő vagy ablakmosó nélkül még elpöfékelhetsz egy darabig. A javítások, pót-, vagy éppen tuning-alkatrészek pedig pénzbe kerülnek. A jó kis keletnémet márka pedig nem terem a réten! Illetve… az út mellett teherautóról leesett dobozokat lehet találni, tartalmuk pedig eladni, illetve roncs Laikák is hevernek néhol elhagyottan az út szélén, amikből néha értékes alkatrészeket lehet kimenteni. Emellett csempészni is lehet, vagy üzérkedni a hiánycikkekkel.

Itt az év vége. Reményeimmel szemben nem sokat írtam az év végi pihenő időszakban, csak egy kicsit csiszoltam az oldal témáján. Immár borítóképek is vannak az írásokhoz az oldalon.

A borítóképekről

Amit szerettem volna, abból fel kellett adnom valamennyit. A képek fölé szerettem volna a címet kiírni, hasonlóan ahhoz, ahogy most van. A cím szürke doboza mögött azonban elmosódva szerettem volna megjeleníteni a képet. Mindezt reszponzívan. Van is erre egy egyelőre kísérleti fázisban lévő funkció:

Azt hiszem minden férfi életében eljön egy pont, hogy a családja biztonságának megteremtése, és az otthonteremtés lesz legfőbb célja. A biztonság azonban relatív, és minden fenyegetésre felkészülni nem csak lehetetlen, de nagyon költséges is. Engem is érdekel valamelyest – az itthoni átlagnál talán jobban – a krízishelyzetekre felkészülés, vagy ahogy angolul mondják: prepping. Ahogy fontos, hogy legyen pénzügyi tartaléka egy háztartásnak, úgy fontos szerintem az is, hogy néhány napi ivóvíz, némi tartós élelem legyen otthon, ha valami váratlan krízishelyzet miatt átmeneti fennakadások volnának az ellátásban. Nem kell az amerikai bunkerépítő, raktártöltögető szélsőségekre gondolni, nem érdemes atomháborúra készülni, és sok mindent raktározni sem. Egy ipari katasztrófa, árvíz, vihar azonban ha nem is gyakori, de valós fenyegetés, ami miatti akár több napra kimaradhat a közműellátás, kiürülhetnek a boltok. Egy ilyen helyzet jó, ha nem éri teljesen készületlenül az embert. Nem kell raktárhelyiségre gondolni, elég némi kétszersültre, pár készétel-konzervre, aszalt gyümölcsre, pár zsugor vízre, és egy turista gázfőzőre gondolni, mint a kockázatot olcsón kezelő megoldásra.

Gyermekkorom óta bámulatba ejtenek a neon fényreklámok. Az alkalmazott design nyelv, mely részint a technológia korlátaiból, részint a korszakból fakad nagyon érdekes. A nosztalgikus érzés is tagadhatatlanul szerepet játszik ebben. Sajnos kevés fényreklámot volt módom működés közben megcsodálni, mert már alig-alig néhány működött gyerekkoromban is, és Budapestre is ritkán látogattam, különösen estefelé. Otthon a városi áruház volt neon Coop Áruház felirattal kivilágítva.

Egy időben fotókkal próbáltam dokumentálni a fényreklámokat, csupán akkor kattintottam el pár képet, amikor helyzet adódott. Magamtól nem kerestem a neon fényeket, ma pedig lassanként nincs is mit keresni már…

Az oldallal elég keveset foglalkoztam, az is elég hektikusan. Ennek sok oka volt, de az is szerepet játszott ebben, hogy a Pretzel (és amúgy a Jekyll is) meglehetősen lassan renderelte az oldalt le. Ezzel annyira megtörte a publikálás flowját, hogy egyszerűen leszoktam a bloggolásról.

Korábban már hallottam a Hugo nevű Go nyelven íródott, állítólag veszettül gyors statikus oldal generátorról. Sajnos ez sem fedi pontosan az igényeimet, ahogy a piacon egyetlen termék sem, viszont sajátot írni nem igazán fűlött a fogam, úgyhogy úgy döntöttem, hogyha már kompromisszumot kötök, akkor azt ne a sebességben tegyem.

Anno megvásároltam Steamen a GTA IV-ig bezárólag a teljes GTA sorozatot. A GTA IV-et anno végig is játszottam, és azóta többször le akartam porolni a kiegészítők miatt, de a Games for Windows Live integráció miatt nem tudtam elmenteni az állást, így mindig feladtam. Tegnap kiderítettem, hogy mi a megoldás!

Ez a vacak települ a játékkal, és már nem lehet belépni bele, de szerencsére nem voltak teljesen gonoszok/aljasak a készítői, így van mód “offline” is játszani, mindössze az acsívmönt-öktől (magyarul elérések?) esünk el, illetve a játékállás nem szinkronizálja a gépek közt.

A hétvégén régről félretett papírokat szortíroztam, hogy amit lehet kidobjak. Így került a kezembe egy három évvel ezelőtti bizonylat egy gyorsétteremből, ahol kártyával fizettem. Azt vettem észre, hogy a megszokottól eltérően nem csak az utolsó négy számjegy volt meghagyva a kártyaszámból, és a többi kicsillagozva, hanem mindössze 6 számjegy volt kicsillagozva a 16-ból. Mostanság a BKK jegy és bérletautomata is adott ilyen bizonylatot Ekkor kissé elgondolkoztam, hogy vajon hány kombináció lehetséges, és ez kellő biztonságot ad-e a vásárlónak, ha valaki illetéktelen jut a bizonylathoz?

A Mézga család Paulája mondta mindig, amikor egy a jövőből küldött csodára még nem volt elég érett az atom-ókori szocialista kispolgárság, hogy:

Bárcsak a Huffnágel Pistához mentem volna feleségül!

Ugyanezt mondja az a Linux felhasználó, aki nem tud újrafordítgatás nélkül videót lejátszani 2017-ben sem, míg mások Windows alatt futtatnak natívan linux programokat (és a videólejátszás a már 20 éve is működött). A Microsoft boszorkánykonyhájában ugyanis kifőztek valamit, amire talán még nem elég érett a mi korunk. Linux emuláció natív linux kód rendszerhívásainak feldolgozásával, a Windows Subsystem for Linux segítségével. Az közelgő őszi Windows 10 frissítéssel sokat javul állítólag, és én már korlátozottan használni is tudtam. No de mindez hogyan lehetséges?

Van egy növény, amit gyermekkorom óta ismerek, de a nevét nem ismerem. Megkérdeztem tanult barátomat!

- Van az a cucc ami olyan mint a búza, és a lányok hajába lehet dobálni. Nem tudod mi a neve?
- Toklász! Valaminek, aminek ekkora kulturális jelentősége van, ne lenne népi neve?

Azt is megtudtam, hogy a lányoknál csak a kutyák utálhatják jobban, ugyanis a kutyák mancsát, fülét, szemét is bántja a növény. Vigyázzatok a kutyákra, dobáljatok minden toklászt a lányok hajába!

Hosszú kihagyás után ismét jelenkezem, egy olvasónaplóval.

Harry Harrison tollából olvastam már a Bill a Galaxis hőse című szatírikus regényt. Kiváló olvasmánynak találtam, gondoltam szerencsét próbálok más írásaival is. Így esett az Édentől nyugatra című írására a választásom.

Az Édentől nyugatra témája egy fiatal ember élete egy olyan világban, melyet értelmes hüllők civilizációja ural. A domináns faj, a jilanék értemes dinoszauroszok, és civilizácójuk biotechnológián alapul, ellenben az általunk ismert fizikai technológiákon. Az egész bolygó meleg klímájú részét benépesítik, városállamokban élnek. Az “emberek” a kőkorszakban járnak még a történet idején, és törzsekben élve folytatják nomád halász-vadász életmódjukat. A hidegebb részeken élnek, mivel a domináns fajjal érintkezést kerülik. Egy kezdődő jégkorszak miatt azonban délebbre kényszerülnek, és elkezdődnek a konfliktusok a két értelmes faj között. A hüllők eleinte nem feltételezik, hogy értelmes lények az emberek, háziállatnak akarják betanítani a főhőst, egy fogságba esett fiút…

Már korábban is beszámoltam múzeális /g/ tier Lenovo X200-as számítógépem driver nyűgjeiről. Mivel elkészült az új Visual Studio, és a csodás uninstaller csak hellyel-közzel működött, ezért kénytelen vagyok a számítógépet újratelepíteni. Ezen felül amúgy is teleszemeteltem már mindenféle vacakokkal, mint Epson nyomtató driver, PLC-k segédprogramjai, Eclipse. Soha ne tegyetek fel ilyen szemetet a számítógépetekre!

Szerencsére a Windows 8.1 óta nem kell aggódni, van erre egy PowerShell commandlet. Így tehát félretettem a PowerShell iránti ellenszenvem, és egy adminisztrátori konzolba begépeltem:

A minap épp egy immutable-nek szánt típust írtam, és nem voltam megelégedve azzal, amit alkottam. Én ugyanis úgy tudtam, hogy a readonly módosító nem használható propertykre a C# nyelvben. Ezt jól is tudtam, azonban ennek következményeként a következő kódot írtam:

public class ImmutableThing {
    public string Somehing { get; private set; }

    public ImmutableThing(string something){
        // This assignment is valid, as desired.
        this.Something = something;
    }

    public void Example(){
        Something = "Unfortunately this is totally valid now, despite my desire to write an Immutable datastructure.";
    }
}

Ez azonban nem csak nekem nem tetszett, de egy kollégámnak sem, aki a review során felvilágosított (az enyémmel egybevágó) aggályáról: a private set bármely metódusból használható a típuson belül. Védelmemre csak azt tudtam felhozni, hogy na igen, de a konstruktorból be kell tudjam állítani, ezért nem lehet readonly. Arra pedig hadd ne írjak readonly mezőket mögé, hogy csak egyszer lehessen értékül adni, inkább majd a reviewkon a jövőben is ilyen alaposak leszünk, és figyelünk. Kiváló kollégám ezt nem tudta elfogadni, de egyből segítségemre is sietett: egy (számomra) újdonságot mutatott a nyelvben!

Egy ideje a HackerNews oldalt használom, hogy a szilícium-völgyi újdonságok verőerén tartsom ujjamat! Így sosem maradok le az eheti JavaScript Frameworkről (csupa nagybetűvel!), vagy olyan hasznos startupokról, amik lényegét nem értem, de láthatólag nagyon sok embert fellelkesítenek a távoli Kaliforniában.

Volt szerencsém, épp hacker oldalon, az oldal saját görbe tükrét is megismerni. Mindenkinek ajánlom követését, jellegzetes stílusa jól lefesti a hangulatot egy (remélhetőleg) józanabb, külső szemlélő nézőpontjából. Én legalábbis szeretném magam ilyennek hinni, és a heti összefoglalók leírásai gyakran egybevágnak a saját benyomásimmal.

Reggeli lapszemlém során egy cikk címétől (The Gender Pay Gap Is Largely Because of Motherhood) 1 perc alatt jutottam el a homeosztázis szóig! Azt vettem észre, hogy még bele sem ittam a kávémba, de már a szótárért kell nyúlnom. Ez bizony a nap szava lesz!

Homeosztázis

főnév, görög eredetű, jelentése “hasonló állapot”. Élő szervezetek valamilyen belső tulajdonságának közel állandóságát jelenti, melyet a szervezet aktív szabályozással tart fenn a külső körülmények változása ellenében is. Ilyen például a testhőmérséklet, vércukorszint, sejtközi folyadék pH értéke.

A szövegkörnyezetből ugyan sejthető volt, hogy valami ilyesmi, bár az csak a testhőmérséklet szabályozását sugallta. Ma is tanultam valamit!

A héten jött szembe velem a NIMBY betűszó, és úgy döntöttem, hogy ma ez lesz a nap szava!

NIMBY

angol nyelvű szófordulat, főnév, A «Not In My Backyard» (nem az én udvaromban) kifejezés rövidése. Olyan emberekre használják, akik valamilyen beruházást, ingatlanfejlesztést próbálnak megakadályozni, különösen úgy, hogy támogatják, egész addig, amíg nem az ő közelükben történik.

Néhány példa Magyarországról

A Budapest körüli körgyűrű (M0 autópálya) építése is részint ilyen okok miatt csúszik.

Korábban már írtam a RoslynPad nevű eszközről, amit C# kísérletezéshez egész jónak kezdeményezésnek tartok. Előző írásom óta némi tapasztalatot gyűjtöttem a használatáról.

Egyfelől, tudni kell róla, hogy nagyon kezdeti fázisban van még, és ez azon is érződik, hogy a kódszerkesztője kegyetlenül lelassul a kód hosszának növekedésével. Már egy képernyőnyi kódnál érezhetően lagos lesz viszonylag korszerű gépeken is (Hashwell desktop i5, 16Gb memória, ssd). Ennek nem tudom az okát, és egyelőre nem vettem a fáradtságot, hogy utánajárjak.

Alapvetően az emojikkal nem tudom hányadán állok, egy rossz trendet is látok bennük, mely egy új analfabetizmus rémképét vetíti elém, de néha magam is használom őket, ha már vannak. Az ezredforduló környékének netikettes hangulatjeleinél mindenképp jobbak, és az IRC ASCII only huszárjainak legalább fáj a haladás egy formája, melynek ironikusan épp ők vetették el a csíráját.

Én néha mókásnak találok egy-egy szituációban emojit használni, ha valami olyan dologra van véletlen frappáns piktogram, amire nem hittem volna, hogy akad. Emellett gyakorlatias hasznuk is van: ikonnak, piktogramnak valami improvizált/mockup weblapra, felhasználói felületre kiválóak, és OS függően natív megjelenésük van, ami a felhasználónak segíthet egy ilyen olcsó megoldásnál a kommunikációban, design szakemberek bevonása nélkül.

Ma is tanultam valamit! Az angol «Access Only» kifejezés, amennyibe közúti jelzés, akkor a magyar «Kivéve Célforgalom» módosító jelzésnek felel meg, mely a Behajtani tilos táblát szokta kiegészíteni.

Nemrégiben lomtalanítás volt környékünkön. Idén kevesebb keselyű gyülekezett a préda felett, mint az elmúlt években megszokhattuk (és kevesebbet is kellett utánuk takarítani). Az jutott eszembe, hogy ugyanezt az egy tényt minként lehet különböző üzenettel előadni.

Képzelt riportok a lomizók hiányáról

Ez az írás a jelenlegi, és mindenkori politikai helyzettől független. Csupán a valóság média által közvetített képét próbálom reprodukálni. Nem gondolom, hogy ezzel bárkinek bármi újat mondok, csak ki szeretném magam próbálni a spin doctor szerepében is.

Épp egy könyvet olvasok a kriptográfia történetéról – Simon Singh Kódkökönyv című írását – és a fordító előszeretettel használ egy fura, általam eleddig sosem hallott szót a titkosírásból az eredeti szöveg visszafejtésére.

kihüvelyez

ige,

1. Hüvelyes termésű növény magjait hüvelyből kifejt;
2. Rejtélyt, titkot, titkosírást megfejt, visszafejt;
3. Szabályosságot megállapít valami alapján.

A második jelentésben használta a fordító, amint nyilvánvaló volt a szövegkörnyezetből, de eléggé furcsa volt számomra.

A Wikiszótér amúgy elég kretén definíciót ad a szóra, gyakorlatilag haszontalan. Így lehet a közösség tudásában bízni.

Előszó

Ez az írásom régóta, 2016 ősze óta porosodott egy branchen, ám most átfutva és minimálisan letisztázva azt úgy hiszem, hogy végre megérett a publikálásra. Annyival nem lesz már úgysem jobb, pontosabb, hűebb tükre gondolataimnak, mint amennyit még el tudnék szöszmötölni vele, és az egykor friss és hiteles gondolataim addig fogalmaznám át, míg az eredeti, nyers és hiteles benyomásaim el is vesznének végül a túlfinomításban.

Most a ‘71 című brit filmre szeretném a figyelmet felhívni, mely megtekintése az elintéznivalóim közt régóta szerepelt, és végre pótoltam ezen adósságomat magammal szemben.

Ma felmerült, hogy vajon elfogadtam-e egy pull requestet, avagy elutasítottam?

• Még nem ratifikáltam…

…válaszoltam.

Megnézve a szó pontos definícióját az nem teljesen illik a helyzetbe, de nem is teljesen rossz oda:

ratifikáció

főnév, A ratifikáció az arra meghatalmazott állami szerv által kötött nemzetközi szerződés vagy külállammal kötött kétoldalú megállapodás utólagos jóváhagyása a törvényhozás (Magyarországon az Országgyűlés) által. […]

Forrás: Wikipédia

Megnéztem a Galaxis Őrzői 2 című filmet, hogy nektek már ne kelljen!

Tegnap felmerült, hogy menjünk moziba. Amikor odaértünk, akkor épp ez volt a következő film. Alapvetően utálom a képregényes tömegfilmeket, de az első részt még nézhetőnek találtam, amikor egyszer megnéztem jobb teendő híján, úgyhogy gondoltam adjunk egy esélyt.

A film annyira jópofáskodó, üres klisék sorozatából, illetve kiszámítható események sorozatából állt, hogy majdnem elaludtam. Körülbelül 3 helyen lehetett volna fordulat benne, amiket persze, ismerve a Hollywood-képregény tengelyt tudtam, hogy nem tesznek bele.

A minap egy kolléga (legyen a fedőneve mondjuk Charlie Firpo) egy érdekes rejtett “finomságra” hívta fel a figyelmem egy refaktorálás tapasztalataiból, a hiba megfejtése után. A probléma magjára redukálva könnyen érthető, de termelésben azért nehezebb volt megtalálni a eredendő okot. Ezt fogom bemutatni az úri közönségnek!

Írjunk egy kis kódot, hogy legyen mit refaktorálni!

Szerencsére nem kell sok a jelenség bemutatásához. Egy metódus, és egy teszt hozzá épp elég lesz:

A LINQPad elégedett felhasználója vagyok évek óta, azonban nagyon hiányolom az autocompletot. Mivel azonban elsősorban nem adatbázisozásra, hanem C# kóddal kísérletezgetésre használom, így nem vásároltam meg a licencet, hisz van az igényeim lefedő ingyenes, és nyílt forráskódú alternatíva: a RoslynPad!

A RoslynPad egy egyszerű, még eléggé kezdetleges eszköz, mely autocomplete funkcionalitása a Roslynra, kódszerkesztője pedig az AvalonEditre épül. támogatja a #r szintaxisú nuget függőség referenciákat is, így kényelmesen írható benne mindenféle C# script.

Az Úr 2017. évében Magyarország az USA előtt jár valamiben. Miközben a HackerNews szilícium-völgyi olvasó azon keseregnek, hogy a lobbisták nyomására nincs könnyű és ingyenes adóbevallás bezzegamerikában, addig mi szépen utolérjük a 10 évvel ezelőtti Írországot. A tavaly kiváltott új típusú személyimmel a regisztráció az ügyfélkapura 5 perc volt (4 perc előkeresni a kapott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot). Az adóbevallás tartalmának megvizsgálása után láttamoztam azt, mivel a hatóság az amúgy is rendelkezésükre álló adatokból elkészítette nekem. Egy perc alatt meg is voltam! Az adóm 1%-ának felajánlása is sima ügy volt. Edge böngészőben ugyan a egy kicsit bugzott az 1%-os oldal, de ez akár lehet az Edge hibája is. Különcségem levetkőzve Chrome alatt pikk-pakk befejeztem.

A mai nap során elhangzott egy szép magyar szó, amit oly rég hallottam. Üdítő volt az IT-ben dívó angol szavak szűk részhalmaza által dominált monokultúrában egy ilyen szót hallani.

szemelvény

Már a nyelvem hegyén volt a «snippet» (angol) szó, amikor kollégám kimondta a szót. Megálltam a munkában, és hangosan ízlelgettem. Jól esett. Szép szó. Kifejező. Egyszerűen jó volt hallani ezt a szót. Ez volt számomra a nap szava.

szemelvény

főnév, Ízelítő, részlet, idézet, szakasz.

A munkahelyen egy kollégával kísérletezgettünk pár technológiával egy prototípus építése során. Mivel az alkalmazásunk backend komponensének telepítésével nem szeretnénk túl sokat foglalkozni, úgy döntöttünk, hogy a kor szellemének megfelelően konténerizáljuk azt.

A Google szoftvert kerüld el irányelvünket megszegve kipróbáltuk a Kubernetest. Telepítettük, beállítottuk, de az alkalmazást telepíteni nem maradt időnk bele. Magára hagytuk, majd elmentünk szabadságra.

Három hét múlva ránéztünk a szerverre, hogy egy újabb alkalmazás verziót próbáljunk ki, de a gép gyanúsan lassú volt (Egy apt-get update körülbelül egy óráig futott!). Nosza, derítsük ki, hogy mi a gond! A filerendszer hozzáférések voltak lassúak, a df is több mint 10 percig futott, mire megtudtuk, hogy bőségesen van hely. Mi lehet a gond? Mi van mountolva egyáltalán?

Parancssorból commitolva is jó lenne áttekinteni a diffet a commit message írásakor, amint azt a különféle git GUI-k is lehetővé teszik. Sima ügy:

git commit -v

Windows 10 alatt tovább integrálta a Microsoft a különféle felhasználó azonosítási módokat. A Windows Hello most már a jelszó, ujjlenyomat, képjelszó, pin hitelesítéseket egységesen kezeli. Sajnos a Windows 7 alatt a Lenovo X200-as notebookomon a Lenovo driverje nem használta a Windowsban már akkor is integrálva elérhető ujjlenyomatos hitelesítési eszközöket, hanem saját (meglehetősen gyatrának kinéző) megoldást szállított. Azóta a Lenovo számos sunyi gyakorlata került a napvilágra, így ez újabb okot adott, hogy ne akarjam a megoldásukat használni. A drivert azonban nem lehetett a “hozzáadott értékük” nélkül telepíteni.

A minap publikálás előtt egy git repoban egy felhasználó email címét le kellett cserélni. A példában az utolsó három commit érintett.

git filter-branch --env-filter \
'if [ "$GIT_AUTHOR_EMAIL" = "user.to.rewrite@example.com" ]; then
    GIT_AUTHOR_EMAIL="user@other-domain.com";
fi' HEAD~2..HEAD

Amint látható a git minden commithoz lefuttatja a megadott scriptet, aminek előkészíti a környezetben a commit metadatot. Ezeket a script módosíthatja, és ezek mentésre kerülnek a script lefutása után. Egyszerű, de nagyszerű. Linux alatt próbáltam bash shellel, és pöcc-röff működött..

Meleg szellő fúj, a vénasszonyok nyara az utolsó erejével kedveskedik egy nehéz nap estéjén. A kis zöld parkban sétálok a panelóriások közt. A szabadtéri gyúrópadok között egy kapucnis alak őgyeleg, egy padon fiatal pár halkan vitázik valami szerelmi ügyről. Ahogy elhaladok mellettük elhallgatnak. A lány szemében könnyek csillannak a nátriumlámpák erőtlen sárga fényében. Elhagyva őket hallom, amint halk beszélgetésük újrakezdődik. Bekapcsolom a zenét. Az apró aszfaltozott sportpálya kerítésén keresztül két tizenkét éves forma suhanc figyel guggolva, amint utamon elhaladok előttük. Valami csettegő-brümmögő hang szűrődik át az Iron Maiden zenéjén. A hang irányába fordulok, és egy szebb napokat is látott kétütemű Simson robogó felé. A motoros mögé doboz van szerelve: egy pizza futár vág keresztül motorjával a park gyalogútján.
A távolban felsikoltott egy sziréna.
Kék ajtó állja utam.
Hazaértem.

Az autópálya szávszélessége a KRESZ szerint 3,75m, de a sávszélesség és késleltetés témájának szemléltetésére írta Andrew S. Tanenbaum, hogy

Sose becsüld alá egy az autópályán száguldó furgon sávszélességét!

Az a helyzet, hogy manapság ez nem csak egy anekdota, hanem valóság: A Microsoft és az Amazon egyaránt kínál futár által szállított adathordozó importálást cloud szolgáltatásaikba.

Távozása ismét egy olyan hír, mely rádöbbentett arra, mennyire gyorsan szalad az idő. Emlékszem még, amikor óvodás voltam, és a csúnya szocreál-kék Barkas megérkezett az ebéddel, akkor odarohantunk a kerítéshez, rángattuk, mint az eszelősök, és azt kiabáltuk, nem tudom milyen indíttatásból, hogy:

Bunkó vagy, Bakszi!

Az hiszem, hogy a “Különben dühbe jövünk”-ből származik az idézet. Persze óvodásként még Baksziként ismertük Bugsyt, a répaevő, tejivó főgonosz verőlegényét :).

Nagyon szerettem, máig szeretem munkásságát, azt, hogy olyan könnyed, vidám szórakoztatást űztek Terrence Hillel, ami valahogy fogyaszthatóbb volt számomra, és a népszerűsége alapján az országban mások számára is, mint az egyéb kortárs művek a kategóriában. Gondolom azért lehet így, mert valahogy európaibb volt az egész, mint a hollywoodi filmek. Görbe tükör Amerikáról, mintha egy képregény (mondjuk Tin-Tin, nem valami Marvel szuperhősös gagyi), vagy Rejtő Jenő regény hangulata szőtte volna át filmjeik.

Az uroborossal egylényegű. Végtelen körforgás. Állandó és változó. Saját farkába harapó kígyó.

HTTP Server Error 508: Loop Detected

Az 508-as HTTP válasz kód olyan szerveroldali hibát jelöl, ahol valamilyen ciklust talált a szerver a kapott adatok feldolgozása során. (körkörös referencia jelleggű ciklust)

Épp erre találtam egy példát az internet szövetében!

Ironikus, hogy a HTTP válaszkódokat leíró wikipedia cikk a 412 Precondition Failed pontnál olyan külső hivatkozást tartalmaz, ami a wikipedia cikkre hivatkozik… Mi ez, ha nem egy ciklus?

…az Amazonasba merni nem lehet! Megelégeltem azt, hogy 5€-t fizetek havonta a DigitalOcean-nak egy szerver bérléséért, amin ráadásul nekem kell a szoftvereket karbantartani, és naprakészen tartani. Külön szívás, hogy egy kernel update után még az admin felületen kell bohóckodni, hogy a megfelelő verzióval bootoljon.

Ezek után úgy döntöttem, hogy az Amazon AWS-be migrálom a blogot. Ennek eredményeként nem csak a hosting költséget sikerült havi 1€ alá szorítani, de az AWS-t is kipróbáltam végre.

Ma bejelentette a Microsoft az SQL Server 2016-ot, Linuxra!

Nem gondoltam volna, hogy ez a nap valaha is eljön. Főleg azt nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar, de úgy néz ki nem tétlenkednek Redmondban. Ha valamit nem tudsz megállítani, állj az élére! Ezt nagyon komolyan gondolják arrafele. Kíváncsi vagyok, hogy ez a stratégia sikerrel fog-e zárulni számukra, és én mint Microsoft felhasználó, fogok-e nyerni ezzel?

Valahol azt olvastam, hogy «Afganisztán volt a Szovjetúnió Vietnamja». Bár nem vagyok egyik téma szakértője sem, de ismereteim alapján az analógia egész jól megállja a helyét.

Régebben sok háborús filmet néztem, melyek közül sok a vietnami háborúban játszódott. A kor zenéje, és a képsorok alapján egyből ez a fenti aforizma jutott eszembe, amikor a uSSSy – booty dance dalát meghallgattam ezzel a klippel:

Az egész hangulata, ezzel a keleties hangzással, kissé hippis beütéssel a kissé más hangzás ellenére a vietnami korszak zenéinek hangulatát juttatta eszembe. Például ennek a Doors dalnak a hangulatát:

A minap olvastam egy cikket egy jópofa hackről, amivel olyan szavakat is tudunk infix operátorként használni, amik amúgy nem overrideolható operátorok az adott nyelvben. A cikk pythonról szól, de nekem úgy tűnt, hogy bármilyen operator overloadingra képes nyelvben megoldható, ezért leporoltam a Visual Studiot, és a sok a Java után operator overloadoltam egy kicsit C#-ban.

Először a tesztet mutatom, amiből igaziból nyilvánvaló is, hogy mi a hack lényege:

using Xunit;

namespace Kodfodrasz.Infix.Test {

    public class InfixTest {
        [Fact]
        public void AddOperatorTest() {
            var add = new Infix.Infix<int, int, int>((a, b) => a + b);

            var result = 3 | add | 4;

            Assert.Equal(7, result);
        }
    }
}

Igen, a | operátor egy típuson értelmezve indítja a műveletet, illetve befejezi azt. A műveletet egy változóban lehet tárolni.

Mostanában ismét rákaptam a Payday 2 nevű kiváló svéd játékra.

A játék egy bankrabló/betörő szimulátor. Miután tegnap sikerült a legnehezebb fokozaton is teljesíteni a Shadow Raid nevű küldetést, már csak egy külön DLC-t nem igénylő achievement volt hátra: minden lehetséges zsákmánytípusból legalább egy darabot ellopni. Tegnap vagy nem osztott festményt a gép, vagy elfeledkeztünk róla, de a 16 (vagy 20?) zsák szajré közt egy sem volt. Ma – ugyan egyedül – de bepótoltam a tegnapi mulasztást.

Megtörtént. A Microsoft felvásárolta a Xamarint.

Ez az üzlet régóta a levegőben lógott. A Xamarin pontos üzleti teljesítményét nem ismerem, de azt tudom, hogy többé-kevésbé működött a megoldásuk, mellyel keresztplatformos mobilalkalmazásokat lehetett fejleszteni C#-ban Windows Phonet, iOSt és Androidot egyaránt célozva, egyetlen projektben.

Nagyon hiányzott már ez a Microsoft palettájáról, mivel hiába ígér hasonlót a Visual Studio 2015 óta elérhető Apache Cordova is, mivel az JavaScript alapú, így egy jóérzésű ember igyekszik távol tartani magát tőle.

Mostanában elolvastam Frank Herbert Dosadi Kísérlet című könyvét, hogy nektek már ne kelljen!

Rendkívül hosszú és nehézkes bevezetés. Értelmetlennek tűnő társadalmi berendezkedés, amit alig magyaráz el, és tanulságot alig fog a végén szolgáltatni. A fordítást is lehetne hibáztatni, de ez az írás úgy érzem, hogy eredetiben is gyenge.

Az egészben az a legrosszabb, hogy az 1/3-án átszenvedtem magam, mert egy barátom dicsérte, és onnantól folyamatosan olyan érzése van az embernek, hogy most történni fog valami. Most események lesznek, tanulság lesz, izgalom lesz. Nem lesz. Ahol lehetne, azt pár sorban lerendezi, ilyesmikkel (nem idézet, csak szemléltetés):

A Kiskapu kiadó sajnos nagy szorgalommal dolgozott rosszul. Nagy erőfeszítéseik a szakirodalom magyar nyelven elérhetővé tételére sajnos nem voltak sikeresek, mivel a fordítással általában többet ártottak, mint használtak, a kritikát pedig igen rosszul viselték.

Ezen a hozzáállásuk hibás mivoltát (például a kritikát megfogalmazók ócsárlása fórumokon) azóta a piac is igazolta: legjobb tudomásom szerint már nem működnek.

Munkásságuk emlékéül egy kiskapui magasságokból érkező kifejezést osztanék meg a nagyérdeművel, amit ma volt szerencsém hallani:

Bár eredetileg főleg szakmai(bb) és kulturális(abb) dolgoknak szerettem volna fenntartani ezt a blogot, de kénytelen vagyok nem profilba vágó eseményekről is beszámolni.

A minap a munkahelyemen (hardware és szoftver fejlesztő nagyvállalat) elmentem oda, ahova a király is egyedül jár. Amit ott találtam, az igazán meglepett:

Történt ugyanis, hogy az IHSZF leküzdésének első lépését, az ülőke lehajtását és letörlését szerettem volna megtenni, mikor is arra figyeltem fel, hogy az ülőkét indokolatlan mennyiségű csillámpor borítja.

Szomorúan olvastam az imént, hogy Umberto Eco olasz író pénteken, 84 éves korában elhunyt.

A középkor ismerője volt, és regények formájában ismeretterjesztő munkát is végzett a korról. A Rózsa neve című művét Sean Connery főszereplésével megfilmesítették, így azt sokan ismerhetik. Könyvben is olvastam, és nagyon jó olvasmány volt. Azoknak akik nem ismerik: egy gyilkossági nyomozásról szól egy középkori kolostorban, ahol sok csontvázat rejtenek a szekrényben, de a szennyes kiteregetésre kerül, és a végén a titok is feltárul.

A hup.hu oldalon ismét megérkeztek a szakértők, és csodás érveikkel lesöpörték a tudatlan M$ huszárokat. Lássuk mennyire igazuk van, hogy miért jobb a java!

A eredeti érvek

Default parameters

default parameter: ez nekem kifejezetten nem hiányzik. Az elmúlt ~1-1,5 évben nem emlékszem 10 esetre, amikor használni szerettem volna. Ellenben, tapasztalataim szerint, ebből születnek a 10-15 paraméteres metódusok, átláthatatlan fejléccel.

Akár igaz is lehet. Ellenben nem kell egy konstruktorból/metódusból opcionális paraméterek száma a négyzeten overloadot csinálni. Szerintem pedig az sem mókás. Főleg ha a default változik, és valahol nem frissíti az ember, mert nem volt elég előrelátó, hogy konstansokba szervezze ezeket.

Épp a .Net-es IoC konténer megoldásokat tanulmányoztam, amikor az Autofac nevű megoldásra keresve egy Wikipedia szócikkre bukkantam Philip K. Dick azonos című novellájából. Az egészben az az érdekes, hogy a szócikk alján a hivatkozásoknál egy archive.org-os link is volt magára a novella egy Galaxy Magazine sci-fi magazinból szkennelt példányára!

Egyből el is olvastam, mivel mostanában úgyis az emberek és gépek jövőjén is törtem a fejem. (Bevallom, azért is,mert megnéztem a Terminátor: Sarrah Connor krónikái című – amúgy egész szórakoztató – sorozatot) A novella nem rossz, bár nem is vagyok lehidalva tőle. Másfelől mivel a sci-fi fénykorából való, az itt látott klisék és formulák még viszonylag frissek voltak akkortájt, csak azóta koptatták el őket. Ezért egy 6,5/10-et adok neki. Azért nem többet, mert az ilyen kicsit nyitva hagyott végű történetekhez képest számomra túl érdekes a téma, ezért hiányolom a bővebb tárgyalást, a csattanó pedig kissé lerágott csont napjainkra, legalábbis bizonyos mennyiségű elolvasott sci-fi novella után ;).

Az internet 2015-ben néhány érdekesebb dolgot sodort elém, de a top eddig még mindig a…

Piclecat

Érdemes a zenét is hallgatni, nagyon relaxáló, valamint az egér mozgására láthatóvá válik a macsek térhatása!

Amúgy egy ideje követem a hackernewst egy egész jó alkalmazás segítségével (semmi hülye felesleges jogosultságot nem kér), és ez eddig a legjobb kontent onnan. Az az oldal sokszor hupubb a hup.hu-nál is.

A minap a Déli pályaudvarnál jártam, és egy gyönyörű tacskót láttam. A kutyát egy perverzzel sétáltatták. Nagyon maradni akart a kutyus, de a perverz nem hagyta, és erővel elvontatta.

A perverz története

Az egész még kissrác koromban kezdődött. Nagybátyámék vándortábort szerveztek, és az öcsémmel mi is velük tartottunk. Az tábor helyszíne az Őrség volt. Vonattal utaztunk, és mivel nem volt kibérelve egy kocsi, mindenféle emberekkel együtt utaztunk.

Abban a kabinban amiben utaztunk, egy fiatalokból álló banda utazott. Beültünk melléjük a maradék szabad helyekre. Épp a Sziget fesztiválról tartottak hazafelé, ahol előzenekarként léptek fel. Azt gondolták, hogy élettapasztalataik megosztják a még csupán általános iskolás fiatalokkal, úgyhogy beszédbe elegyedtek velünk. Amikor azonban látszott, hogy a szókincsünk még nem elég bő ahhoz, hogy követni tudjuk őket, pár dolgot elmagyaráztak nekünk.

Heinlein olvasónapló - 3. felvonás

Ezúttal rövid leszek. Korábban írtam, hogy félretettem pár Heinlein könyvet. Nos, nem vetem azóta sem őket elő ismét, és szerintem egy jó darabig nem fogom még elővenni.

Number of the Beast

Amint korábban írtam, rendkívül modoros és vontatott, és családregénybe illően kusza szociális hálóról szólóan indult. Azóta sem vettem erőt, hogy átrágjam magam rajta, és úgy érzem, hogy nem is fogom, főleg miután a következő könyvet sem bírtam elolvasni.

A munkahelyemen félévente külön teret adnak a kreativitásnak: egy 24 órás programozó maratont (hackatlon) szerveznek, ahol különféle ötleteinket kiélhetjük magunk. Egy barátommal, aki történetesen a kollégám is (commiter oszlopban brogrammer néven szerepel), úgy döntöttünk, hogy az egyik cluster termékünk tesztjeit hatékonyabbá és olcsóbbá kellene tenni, amihez KVM alapú virtualizációval kellene egy framework, amiben lehet felhúzni clustereket percek alatt. (Így például a kereskedemi virtualizációs megoldások licencein tudnánk spórolni.)

Ezt a célt kitűzve magunk elé, belevágtunk a “Cluster Termékünk Neve virtualized smoke test” projektbe.

Előzmények

Idén év elején munkahelyet váltottam. A jelenlegi munkahelyemen számos béren kívüli juttatás illeti meg a dolgozókat, ezek közül egy apró, de kellemes tétel a korlátlan ingyen kávé a munkahelyen. Mindnyájan tudjuk, hogy a szoftver kávéból készül, így ez kedves és logikus gesztus egyszerre. Itt a kávét automata készülékek készítik kávébabból, ám más italokat is kínálnak ezek a készülékek, különféle porokból. Ezek közül a nem E-szám mentes tételek közül sokak kedvence volt az enyhén mandula aromás ízű Praliné. Egy ideje azonban a Praliné nem érhető el a kávégépekből, helyette a TILTVA felirat fogadja a gombot megnyomó (ekkorra már szomorú) embereket.

Ráncfelvarrás

Készül az új oldal design, mivel a gyári Pretzeles téma sok kívánnivalót hagyott maga után. Bőven van még munka vele, de inkább kirakom félkészen, mivel már alapszinten funkcionális, hogy újra a tartalomra is tudjak koncentrálni. Most elsősorban a tartalomra, és esetleg a design véglegesítésére kellene már koncentrálnom, mivel úgyis elég most egy időre a Pretzel hegesztéséből! (Már csak a félkész pull requestjeimet kellene végre mergelhetőre pofoznom… Az egész egy vesszőfutás volt, többet dolgoztam a Pretzelen mint ezen a csudás webdesignon.)

Robert Heinlein munkásságára a Csillagközi Invázió kapcsán figyeltem fel, és életrajzát olvasva nyilvánvalóvá vált, hogy érdemes lehet megismerni a munkásságát. Egy a címek hangzatosságán alapuló súlyozást alkalmazva, véletlen merítettem a rendelkezésemre álló műveiből. Ezekről foglalom össze a véleményem.

Az előző olvasónapló

Mérnöki képzésének (melyet ugyan nem fejezett be) jól látható a hatása a műveiben. Bár elsősorban hard-scifiként jellemezhetőek az írásai, többnyire inkább a társadalmi kérdésekre helyezte a hangsúlyt. A rabszolgaság, illetve a szabadság kérdése egyik központi témája, bár a szexuális szabadság kérdését is újra és újra előveszi, különféle alternatív párkapcsolati formákat vázolva fel. Főbb művei üzenete időtálló, bár kevésbé aktuális, ezért érdemes időbeli kontextusba helyezni őket.

Az utolsó csepp a pohárban a tengerben az óceánban

A költözés a régi szerverről a DigitalOcean infrastruktúrájára megtörtént. Nos, ha nem lenne egy köteg ingyen kreditem náluk, akkor egy perccel sem maradnék tovább náluk. Alapvető dolgok hiányoznak. Így viszont majd egy évig “ingyen” van a hosting. Olyan ez mint a Free Software: szívással fizetsz!

• Még csak most kezdik el tesztelni a team accountokat…
• Csak IaaS van, de az is elég sufni:
• Alig pár disztrójuk van. Az OpenSuse legalábbis hiányzik, és a CentOS egy halom kaka ahhoz képest.
• A virtualizációs megoldásuk miatt nem lehet saját imageből telepíteni
• A virtualizációs megoldásuk miatt nem lehet kernelt upgradelni, legalábbis nem akármire. Ha upgradelsz, akkor hogy érvényre is jusson, nem elég a restart, ki kell kapcsolni a VM-et, a DO webfelületén kiválasztani az új kernelt, és ekkor lehet bebootolni az új kernelt. szánalom
• Saját image nem lehet, de az ő imageikben legalább nincs LVM, úgyhogy a kulturált backup lehetőségét el lehet felejteni. Valami backupot kínálnak ugyan, de a fentiek tükrében sok jóra nem számítok.

Ezekből látható, hogy miért is olcsóbbak a Microsoft vagy az Amazon szolgáltatásainál. Abszolút nem egy színvonal a szolgáltatásuk sem. Ugyanezen árkategóriában a Vultr nagyobb teljesítményt ad egyes benchmarkok szerint, illetve nincsenek ennyire rugalmatlan megkötései az üzemeltetést illetően. Ez azt is jelenti, hogy az installt végig kell csinálni, nem pedig a DO-nál megszokott <=60 sec hosszú imageből provizionálás van. (Ebben tényleg hozta az ígéreteit a DO, de miért kell ilyen fogyi imageket használni?)

Az Android az új PC

Van szerencsém egy céges telefont birtokolni, mely a Sony Xperia J nevű csoda. Az a következtetést vontam le, hogy az Android sikerének titka a jól megtalált felhasználói bázisban keresendő: a törtwindóztelepítő, játéktörő, számítógéphezértő vérpistikék vagy az ideológialiag elvakult linux adminok. Ezen csoport szemében tökéletesen helyettesíti a PC-t, hiszen:

• lehet “rootolni”, és onnantól korlátlan jogokkal garázdálkodni (internetezni?). 1337
• lehet “rootolni”, és megbízhatatlan forrásból beszerzett kalóz szoftvert telepíteni okosba (sic!)
• vannak rá mindenféle jobb-rosszabb játékok.
• nem lehet róla rendesen telefonálni (a PC-ről sem lehet!) ¹
• nincsenek frissítések (PC-re vannak, de a szakértők nem teszik fel, Windows XP SP2 vagy Debian Stable a király!)
• lassúcska, lagzik (de “a Celeron 900 gentooval mindenre elég” huszároknak így is gyorsnak tűnik!)
• vannak “gyorsító programok”, meg “process kilövő, takarító programok” (gzswap, hdd regenerator, stb. felhasználóit célzó kiváló lágyáruk) ²

Ha valaki szerint tévedek, az pedig nem tud kommentelni, szóval a véleményét megtarthatja magának! 😎

Mostanság néha kafkai hangulat kap el…

Időnként azt érzem a napjaim monotonsága okán, hogy lehet, hogy már nem is élek, csak még nem vettem észre… Az élet tompa monotonitása pedig nem is engedi észre venni, csak megyek tovább és végzem a dolgomat.

Alternatív magyarázat az úgynevezett tavaszi fáradtság lehet…

…esetleg az, hogy sokat olvastam/beszéltem mostanság az Apache Kafka nevű csudás message queueról.

User Story

Otthon elégedett Hyper-V userként nemrégiben az történt velem, hogy észre sem vettem, és egy hónapig futott egy VM a háttérben a gépemen. Az okozta, hogy a Hyper-V managerben ha elindítok egy VM-et, az alap beállítások mellett, és a hosztot lekapcsolom, akkor újraindítás után a guest a kikapcsoláskori állapotát veszi fel, azaz maga is elindul. A Hyper-V managert megnyitva látom csak (nyilván máshogy is láthatnám), hogy mi a guest állapota.

Az ismeretlen Heinlein

Régen sok sci-fit olvastam, de Heinlein valahogy elkerült. Persze a magyarázat egyszerű: sem otthon, sem az iskolai, sem a városi könyvtárban nem volt, ellenben volt elég sok egyéb sci-fi, illetve egyéb irodalom, amivel elfoglaltam magam.

Nemrégiben azonban, úgy egy éve, miután újra láttam a Csillagközi Invázió című filmet – melyet töredelmesen bevallom, hogy kedvelek – gondoltam bepótolom a lemaradásomat. Azt tudtam, hogy a könyvet nem túl hűen követi a film, de akkor még nem tudtam, hogy milyen gyökeres az eltérés. Mindehhez persze azt is hozzá kell tenni, hogy a könyv igazi mélységeit nehéz lenne hatásosan visszaadni a vásznon, és valószínűleg nem is lett volna gazdaságos. Emellett a film továbbra is egyik kedvenc B filmem.

tail -F

Ma is tanultam valamit! Ma megtanultam a tail nevű tool legjobb funkcióját:

tail -F file

Annyival jobb, mint a tail -f, hogy ha a file eltűnne, nem dől kardjába, hanem újra próbálkozik. Logrotate álló!

Napfogyatkozás volt ma

Az Úr 2015. évének március havának 20.-ik napján körülbeül 70%-os napfogyatkozás volt megfigyelhető Magyarország területéről.

Mivel nem nagyon jött szembe semmi olyan eszköz, amivel biztonságban megfigyelhető lett volna az esemény, tegnap egy barátom kérdése kapcsán végiggondoltam, hogy mivel is tudnám biztonságban észlelni ez a ritka eseményt. A legegyszerűbb eszköznek egy camera obscura építése adódott. A készülék ismertetését mellőzném, mivel számos helyen található róla információ az interneten.

Reggel otthon összekaptam pár eszközt ami a készülékhez szükséges:

It’s alive!!!

Éledezik Mono alatt a Pretzel alapú oldalam!

A design egyelőre a gyári, a logó is a régi, de már van terv, hogy milyen lesz az új. Van még bőven munka a generátorral is, úgyhogy egyelőre örülök, hogy a monora portolás jól halad. Ez az oldal már Linuxon lett generálva, monoval, és nginx-el került a nagyérdemű számára kiszolgálásra.

Még a publikálási csővezetéket (publishing pipeline) nem teljesen állítottam össze, de jól haladnak a dolgok.

Ma hallottam erről először - de egyből felkeltette az érdeklődésem

Csak simán bevágom az irc logot egyelőre

19:52 <@gabucino> vettem m-disc burnert
19:54 <@gabucino> megorokithetem vele a gettot
19:54 <_4p3> https://i.imgur.com/sBleC7e.jpg
19:54 <@gabucino> http://www.mdisc.com/
19:55 <ggergely> wow
19:55 <ggergely> interresting
19:55 <_4p3> yup
19:55 <ggergely> azt hittem sony minidisk lófasz
19:55 <ggergely> valami elavult fos megint
19:55 <@gabucino> olyanom is van
19:55 <_4p3> eddig nem is hallottam rola 
19:55 <ggergely> vagy ez az?
19:55 <@gabucino> nem
19:56 <ggergely> hol lehet burnert kapni, és mennyiért?
19:56 <@gabucino> ez a rendes dvd/bluray
19:56 <@gabucino> nem az eddigi kemiai loszarok
19:56 <@gabucino> amik 5 perc - 5 ev alatt tonkremennek
19:56 <ggergely> mondjuk most azt a módszert követem, hogy 2 évente és 2x akkora hdd, a régi tartalma átmásol , a régi a fiókba
19:56 <@gabucino> ehelyett szepen lezerrel lyukat eget. bele. oda.
19:56 <@gabucino> http://www.mdisc.com/m-ready/
19:56 <@gabucino> amugy ebay
19:57 <@gabucino> ggergely: igen, csak ahhoz meg zfs, minimum mirrorban, es idonkent scrub
19:57 <@gabucino> fuk diz
19:57 <@gabucino> jaes az average dvd olvasoval olvashatoak az m-disc lemezek
19:57 <@gabucino> vagy bluray. de azt leszarom
19:58 <ggergely> ez mondjuk csakkevésbé érdekes
19:58 <ggergely> Write Once Read Hopefully Never tárolásra kell
19:58 <ggergely> arra meg ott az író is, akár
19:58 <Boreger> Ehem...
19:59 <@gabucino> jah de igy az apokalipszis utan is elo lehet halaszni valami loszar driveot, es lecopyzni a diggert
19:59 <Boreger> Errol a Kurt-os function eloadas jut eszembe a flash tarolokrol.

Ma egy (nekem) új szoftver tesztelési mintát ismertem meg…

Majd megismerve azt rájöttem, hogy ezt már ismertem. Mint a legtöbb szoftver fejlesztési minta – mivel a tervezési mintákon kívül másra is vannak minták – az Arrange Act Assert minta is lényegében a józan ész a trivialitás szavakba öntése.

Mindemellett nagyon hasznos, ha ezek a dolgok, amiket a minták általában formalizálnak, ki vannak mondva konkrétan is, és jó ha egy olyan néven tudok egy bevett gyakorlatra hivatkozni, ami általánosan elfogadott.

Ki korán kel, aranyat lel

Ma reggel tovább kutakodtam az interneten, és megtaláltam a megoldást, bár elsőre bújkált. A trükk annyi, hogy flashelésnél és nvram resetnél más értékek kerülnek be az nvram-ba, mint amiket a NetGear anno a sajátjába berakott, de valami inicializációnál ezek félreműködést okoznak.

Egyelőre az alábbi megoldás működőnek tűnik:

nvram set board_id=U12H136T99_NETGEAR
nvram set boardflags=0x00000710
nvram commit

és utána persze egy hideg újraindítás.

hogy jót tegyek embertársaimmal beírtam a wikibe is, hátha valaki hasznát veszi. Sharing is caring!

Frissítsünk router firmwaret!

A hétvégén OpenWRT telepítésére adtam a fejem, hogy a sokéves, nagyon untrusted Pistike editsönös (ekshüli valami spanyol arc)Tomato-RAF-et valami frissebbre és kevésbé untrustedre cseréljem.

Tökéletesen hozta a nagybetűs Linux Élményt.

Kezdésnek egy kollégától kapott, tartalékként használt legolcsóbb szériás TP-LINK WR740L routeren gondoltam kipróbálni a dolgot.
Ezen DD-WRT volt, így kaptam a kollégától, egy elrontott(nak gondolt) flashelés után “kukázta” (hozzám).

1. A DD-WRT Firmware Upgrade menüpontjában betallóztam az imaget, megnyomtam a gombot, vártam, újraindul, ugyanúgy DD-WRT.
2. Ezt párszor elismételtem, mire megtudtam az internetből, hogy a DD-WRT nem engedi a másra átflashelést, de van egy restore image ami a gyárira visszaflashelést lehetővé teszi. Nem tette.
3. Ez után jött a telnet arra a vacakra, wget-tel leszedni az imaget, és mtd-vel kiírni.
   1. A wget nem csinál semmit.
   2. Nem dob hibaüzenetet.
   3. Egy darabig eltartott, míg leesett, hogy így jelzni, hogy nincs internet kapcsolata /o\ … innentől már ment az egész.

Konklúzió

• Sokféle disztribúció különféle hülye viselkedésekkel élmény kipipálva.
• kiváló unix tooling élmények felelevenítve
• a busybox még mindig rák

Ekkor nagy bátran azt gondoltam, hogy ha már ennyire profik vagyunk, akkor adjunk a Broadcom chipsetes Netgear WNR3500L routernek is a jóságból.
Itt a flashelés ment pöcc-röff, a webes felületen által. Újraindítás után beállítottam a hálózatot, és tudatosult bennem hogy a (b43) Broadcom wifi driver csak 54Mbitet tud.