Megnéztem a Galaxis Őrzői 2 című filmet, hogy nektek már ne kelljen!

Tegnap felmerült, hogy menjünk moziba. Amikor odaértünk, akkor épp ez volt a következő film. Alapvetően utálom a képregényes tömegfilmeket, de az első részt még nézhetőnek találtam, amikor egyszer megnéztem jobb teendő híján, úgyhogy gondoltam adjunk egy esélyt.

A film annyira jópofáskodó, üres klisék sorozatából, illetve kiszámítható események sorozatából állt, hogy majdnem elaludtam. Körülbelül 3 helyen lehetett volna fordulat benne, amiket persze, ismerve a Hollywood-képregény tengelyt tudtam, hogy nem tesznek bele.

Olyan jeleneteknél hangzott fel hangos nevetés a közönség soraiból, ahol olyan kínosan éreztem magam, hogy ha a folyosó mellett ültem volna, felkelek és kimegyek…

Egy lehetséges váratlan fordulat lehetett volna, ha a félkegyelmű szereplőre bízott mega-giga-bombán a szereplő rossz gombot választ-e jelenetben (az azonnal meghalunk gomb vagy időzítve robban és happy end gomb közül kell választani, és korábban mindig rosszul csinálta). No nem arra gondolok, hogy megnyomja a rossz gombot, mindeki meghal, szomorú vége van a filmnek, idő előtt, és a galaxis nincs megőrizve, vagy ha mégis, akkor őrzők nélkül (és potenciális folytatás nélkül). Ilyet nyilván nem tenne Hollywood: egy ilyen termékben a vajon a kritikus helyzetben egyedül hagyott félkegyelmű miatt korai szomorú vége lesz-e a filmnek? (és a franchisenak?!?!?!) kérdésre a válasz egyértelműen nem! Ha a kötelező, elcsépelt dramaturgiai elemeket nem rakják be, csupán a félkegyelmű kivételesen nem csinál hülyeséget (hisz a folytatások!), lassítás és drámai zene nélkül… nos, az számomra egy meglepő – bár csupán dramaturgiai – fordulat lett volna. Csöppet sem izgultam, mivel csakis jót választhat, és ezt még egy óvodás is tudja, de akkor ezt minek ez a felhajtás? Ehelyett nem csupán megjósolható a következő jelenet, de drámai zenével lassítva kell végignéznem, ahogy váratlanul és az előzményekre rácáfolva a jó gombot nyomja meg. 😒 Eközben hallani, ahogy a közönség visszafolytja a lélegzetét, és a gomb megnyomásánál felszabadult sóhaj hallatszik a közönség soraiból. Összenézünk… Ez most komoly?

A film végül várható és unalmas véget ért, kötelező tanulságokkal, kötelező “karakterfejlődéssel”, ami persze az elmaradhatatlan folytatásban resetelve lesz, hogy a következő rész végére ugyanezt a karakterfejlődést előadhassák.

A film után a lépcsőn lefele sétálva egy fiatalember és egy idős hölgy közti furcsa párbeszéd tanúi voltunk:

• Fiatalember: Jó estét! Ismerhetem önt valahonnan? Nagyon ismerősnek tűnik…
• Idős hölgy (sejtelmesen): Talán a túlvilágról…

A furcsa beszélgetés szöget ütött a fejembe. Mi van, ha van reinkarnáció? Mi van, hogyha valahonnan a téren és időn túlról érkeztem ide? Lehetséges, hogy ott már láttam ezt a kiváló filmet, és azért találtam unalmasnak?

Értékelésem: ²⁄₁₀. Nem ajánlott. Torrentről sem.