Bud Spencer eltávozott közölünk

„Csak a Puffin ad nekem erőt, és mindent lebíró akaratot!”

Távozása ismét egy olyan hír, mely rádöbbentett arra, mennyire gyorsan szalad az idő. Emlékszem még, amikor óvodás voltam, és a csúnya szocreál-kék Barkas megérkezett az ebéddel, akkor odarohantunk a kerítéshez, rángattuk, mint az eszelősök, és azt kiabáltuk, nem tudom milyen indíttatásból, hogy:

Bunkó vagy, Bakszi!

Az hiszem, hogy a “Különben dühbe jövünk”-ből származik az idézet. Persze óvodásként még Baksziként ismertük Bugsyt, a répaevő, tejivó főgonosz verőlegényét :).

Nagyon szerettem, máig szeretem munkásságát, azt, hogy olyan könnyed, vidám szórakoztatást űztek Terrence Hillel, ami valahogy fogyaszthatóbb volt számomra, és a népszerűsége alapján az országban mások számára is, mint az egyéb kortárs művek a kategóriában. Gondolom azért lehet így, mert valahogy európaibb volt az egész, mint a hollywoody filmek. Görbe tükör amerikáról, mintha egy képregény (mondjuk Tin-Tin, nem valami Marvel szuperhősös gagyi), vagy Rejtő Jenő regény hangulata szőtte volna át filmjeik.

Külön szép, hogy nem csak a vásznon jöttek jól ki egymással, de a való életben is jó barátok voltak mindvégig.

A kollégák a következő szavakkal búcsúztatták:

Kár érte, kiváló ügynök volt!
Ő ment előre, az Ő hangja mélyebb.

Nyugodjék békében!

ui.: Amikor legutóbb az óvodánál jártam, láttam, hogy azóta bezárták. Udvarát lassan benövi a fű.