Bud Spencer eltávozott közölünk
„Csak a Puffin ad nekem erőt, és mindent lebíró akaratot!”
Távozása ismét egy olyan hír, mely rádöbbentett arra, mennyire gyorsan szalad az idő. Emlékszem még, amikor óvodás voltam, és a csúnya szocreál-kék Barkas megérkezett az ebéddel, akkor odarohantunk a kerítéshez, rángattuk, mint az eszelősök, és azt kiabáltuk, nem tudom milyen indíttatásból, hogy:
Bunkó vagy, Bakszi!
Az hiszem, hogy a “Különben dühbe jövünk”-ből származik az idézet. Persze óvodásként még Baksziként ismertük Bugsyt, a répaevő, tejivó főgonosz verőlegényét :).
Nagyon szerettem, máig szeretem munkásságát, azt, hogy olyan könnyed, vidám szórakoztatást űztek Terrence Hillel, ami valahogy fogyaszthatóbb volt számomra, és a népszerűsége alapján az országban mások számára is, mint az egyéb kortárs művek a kategóriában. Gondolom azért lehet így, mert valahogy európaibb volt az egész, mint a hollywoodi filmek. Görbe tükör Amerikáról, mintha egy képregény (mondjuk Tin-Tin, nem valami Marvel szuperhősös gagyi), vagy Rejtő Jenő regény hangulata szőtte volna át filmjeik.
Külön szép, hogy nem csak a vásznon jöttek jól ki egymással, de a való életben is jó barátok voltak mindvégig.
A kollégák a következő szavakkal búcsúztatták:
Kár érte, kiváló ügynök volt!
Ő ment előre, az Ő hangja mélyebb.
Nyugodjék békében!
ui.: Amikor legutóbb az óvodánál jártam, láttam, hogy azóta bezárták. Udvarát lassan benövi a fű.